A Magyarországon is egyre népszerűbb mennyezetfűtés/hűtés rendszerek korszerű, energiatakarékos és rendkívül praktikus megoldást nyújtanak mind lakó-, mind irodaépületek esetén is az épület teljes vagy kiegészítő fűtésére/hűtésére, a komfort maximalizálására.
Nyáron a mennyezethűtés, lévén alapvetően sugárzással történik a hőleadás-hőelvonás, huzatmentes, magas komfortfokozatú hűtést valósít meg. Energiatakarékos is, hisz a sugárzó hő révén magasabb hőmérsékletet is komfortosnak érzünk, így kisebb hőmérséklet-különbség is lehetséges a külső hőmérséklethez képest, továbbá relatíve magas hűtési előremenő hőmérséklete (16-18°C) kedvez a hőszivattyú/hűtőgép jósági fokának.
Télen, a mennyezetet fűtésre használva konvekciós hőátadás ugyan nem történik, ellenben a sugárzó rész révén akár a padlófűtés hőleadása is megközelíthető (35°C-os mennyezeti felületi hőmérséklet esetén ~90 W/m2). Praktikus, hisz nem okoz problémát egy vastagabb - 15 mm feletti - parketta vagy padlószőnyeg, továbbá a különféle elbútorozás sem csökkenti a hőleadást. Gyorsabban felfűthető, jobban szabályozható, ugyanakkor gazdaságos, hisz a padlófűtéshez hasonló alacsony hőmérséklettel üzemel. A maximális komfort érdekében gond nélkül kombinálható padlófűtéssel, így ötvözhetők a két rendszer előnyei/hátrányai.
Akár hőszivattyúval/hűtőgéppel, akár kútvízzel kívánja hűteni épületét, a felületfűtés gond nélkül alkalmazható a megfelelő hőközponti kialakítással.
Fontos megemlíteni, hogy felülethűtések és egyéb passzív hűtési hőleadók esetén nem történik páratartalom csökkentés (abszolút páratartalom), sőt, követelmény a páralecsapódás elkerülése, ennek következtében az - energiahatékonyság végett is javasolt - hővisszanyerős szellőztetés kiépítése a páratartalom kordában tartása érdekében különösen ajánlott. Emellett harmatpont érzékelő alkalmazása javasolt (legalább 1 db, javasolt szintenként, ideális esetben pedig helyiségenként). Ha a mennyezeti rendszer kizárólag fűtésre lesz használva, akkor természetesen ez nem szükséges.
